Abaúj-Zemplén digitális látványtára
Hosszúcsápú szalmacincér
Calamobius filum
Védett, természetvédelmi értéke 2001-ben: 2000 Ft
Hosszúcsápú szalmacincér Hosszúcsápú szalmacincér
 

Élőhely

Száraz és félszáraz gyepekben él, tápnövénye a franciaperje (Arrhenatherum elatius) és a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios). Útszéli mezsgyéken, parlagterületeken, ártéri gátakon és árokpartokon egyaránt látható.

Elterjedés

Cirkummediterrán faj, amely Észak-Afrikában éppúgy gyakori, mint a Földközi-tenger európai partjain vagy pl. Törökországban. Magyarországon az elmúlt évtizedekig igen ritkának tartották, csupán néhány pontról volt ismert. Ezután terjedni kezdett, de máig nem ismert hazánk minden tájegységéről.

Életmód

A lárva a fűfélék szárának tövében él, a fejlődés egy évig tart. Az imágók május közepe után jelennek meg és nyár közepéig találkozhatunk velük. Főként alkonyatkor aktívak, de nappal is röpködnek tápnövényeik között. A bogarak leginkább a fű szárán kapaszkodnak, azzal párhuzamosan elhelyezkedve rejtőznek. Hosszú csápjaikat a veszély éreztével előre nyújtják, hogy az se álljon ki a szár mögül.

Abaúj-Zempléni vonatkozások

A Zempléni-hegység déli feléből már több mint másfél évtizede előkerült, a Bodrogközből és a Taktaközből azonban csak az elmúlt évektől ismert. A hegység északi részéről továbbra sem került elő eddig, ahogy a Cserehátból, a Hernád jobb partjáról sem ismerjük még.
Hegyessy Gábor

Írjon nekünk Nyitó oldal